Beállok a pénztárnál a sorba, Az előttem lévő kedves hölgy rámnéz, rámmosolyog. Visszatekintek rá, pici kis mosolyt húzok a szám sarkába és azon agyalok, hogy ismerjük-e egymást. Rámköszön egy sziával, és én máris vesztes helyzetben vagyok, hiszen a sutyerákság netovábbja, hogy nem köszöntem előre.…
Régen kockahasam volt és egészen jó pasi voltam. Most még jobb vagyok, csak elrejtem a kockáimat mindenki elől, mert rájöttem egy nagy igazságra. Közbeszúrás: huszadjára írom át ezt a posztot, mert vicces akartok lenni és nem sértő, de erről a tizenkettedik változtatásnál már lemondtam. Mentségemre…