Dobhártya
Süllyedünk.
Messze még a föld, de már elszakadt az ég.
Az előbb még a szárnyon ültem, szaladgáltam, sorra kiabáltam hol Adios-t, hol Guten abend-t attól függően, hogy éppen ki volt elanyátlanodva alattam a mélyben. Narancsra hunyorogtam a horizontot; lassan a Nap is elhagyott,…